Emlékszel még, hogy a mamád, nagymamád beáztatta a babot, lencsét?

Lehet, hogy ezt még te is így csinálod, de tudod miért?

Én is láttam ezt és ahogy rendes leánygyermek működik, lemásoltam... eltanultam. Lencsét, száraz babot mindig beáztattam egy éjszakára. Nagymamám szerint azért kell, hogy így gyorsabban megfő másnap. Igen, ez igaz...

Mára azonban a táplálkozás tudomány is alátámasztja az áztatás kiemelkedő fontosságát az olajos magvak, gabonák és a hüvelyesek esetében is.

Ha az ember elkezdi beleásni magát a "mit egyek és hogyan" kérdésbe, minél mélyebbre ás, annál jobban összekeveredik és elbizonytalanodik.

A végeredmény pedig az lesz, hogy talán levegőt vehetünk, de az se mindegy hogy hol...

Elnézést, ha kicsit elragadtattam magam, de valóban ezt tapasztalom. Amikor beteg voltam próbáltam megtalálni a jó irányzatot, megoldást, de képtelenség volt. Egy tucat könyvet, tanulmány, elolvastam, kutattam a világhálón... és egyre jobban elkeseredtem. Amikor a cékláról, petrezselyemről és a spenótról (és egy csomó más zöldségről) is azt olvastam, hogy nem kellene fogyasztani mert magas az oxálsav tartalmuk, a dióban, mandulában, lenmagban... sok a fitinsav, a lencse, cukkini, sütőtök, padlizsán, paprika, paradicsom... stb. meg tele vannak lektinekkel, eldobtam minden könyvet, irományt és elkezdtem figyelni magamra, hogy mit üzen a testem, mi tetszik neki, mi nem.

A növények is védekeznek

Teszik mindezt saját fajfenntartásuk érdekében. Nem az a cél, hogy minket bántsanak, hanem hogy életben maradjanak. Egy élőlénytől ez egy teljesen normális reakció.

Mivel más lehetőségük nem nagyon van, ezért speciális mérgeket állítanak elő, amivel korlátozzák a fogyaszthatóságukat. Ezeket a tudomány "antitápanyagoknak" nevezte el.

Ilyenek a lektinek (a glutén is egy lektin), fitátok (fitinsav), oxálsav, szaponinok, és egyéb enzim gátló anyagok.

Nem akarom természetesen elvitatni a kutatások és a tudomány eredményeit!

Ezek az anyagok valóban megkeseríthetik az életünket, főleg ha eleve valami olyan betegségben szenvedünk ami szorosan összefügg az emésztőrendszerünkkel... és hát ha jól megnézzük szinte minden egészségügyi problémát visszavezethetünk ide.

A lektinek például károsíthatják a bélfalat és ezzel elősegítik az áteresztőbél szindróma kialakulását. Míg a fitinsavak bezárják az ásványi anyagokat (cink, vas, magnézium...) , így azok nem tudnak a szervezetünkben hasznosulni, ráadásul még befolyásolják az emésztő enzimeinket is.

Hiába gondoljuk, hogy nagyon egészségesen táplálkozunk, a lényeget nem tudja a szervezet felszívni.

Ebbe a problémakörbe tartozik sok gabonánk, a zab, többek között a nagyon egészségesnek titulált "álgabonák" mint például a quinoa, amaránt és hajdina is. Igaz, hogy glutén mentesek, de egyéb más lektinek ugyanúgy roncsolhatják a bélfalat.

Amikor a vádlottak padjára ültetünk "valakit" illik az enyhítő körülményeket is megvizsgálni.

Mint mindennél, itt is azt gondolom, hogy az arany középút az ami segíthet nekünk. Nem tudsz növényt enni fitinsav nélkül... ott van, benne van.

Kutatások kimutatták, hogy rossz tulajdonságai ellenére hasznunkra is válhat.

Például fokozza a természetes ölősejtek aktivitását és gátolja a rákos sejtek szaporodását, csökkenti a kemoterápia mellékhatásait, megelőzi a szabadgyökök termelődését, tehát antioxidánsként működik. Kedvező hatással van a hasnyálmirigy működésére, az inzulin kiválasztásra. Segít megelőzni az artériák meszesedését.

Nah, erről beszéltem az elején...

Csak hogy jól megkeveredjünk...

Most akkor mi a megoldás?

Ne együnk zöldséget és magokat?

De, feltétlenül! Rengeteg fontos tápanyag bújik meg bennük. Nem feltétlenül a magokkal, gabonákkal van a probléma, hanem velünk és az elkészítési móddal!

Hogy jön ide a beáztatott bab és lencse?

Köles, bulgur, quinoa...zabpehely és a többiek

felhasználása áztatás, öblítés után ugyan úgy, mint egyébként főznéd. Ha van kuktád, az még sokat segít a lektinek elűzésében. Kölest például sokáig nem készítettem, mert az első kísérletezésem kudarcba fulladt. Rossz volt az illata, konkrétan szaga volt és nem tudtam igazán puhára főzni. Lehet csak elbénáztam, de amióta áztatom, sosincs ilyen probléma! Sokkal finomabb.
Dr. Steven R.Gundry könyve A Növény paradoxon sok mindent segít megérteni. Nekem kicsit amerikás, de érdemes kiszedni belőle azt ami ránk vonatkozik. Rengeteg gyógyult páciense a bizonyíték, hogy működik a terápiája. Az egyik tanulmányesete egy perui lány,

Nyisd le és olvasd tovább!

Alicia Amerikába költözése után igyekezett egészségesen táplálkozni, kihagyni a gyorséttermeket... stb és az ősi tradicionális étkezést tartani, mégis néhány hónap után megjelentek a puffadás, álmatlanság, ködös agy tünetei. Amikor az ételek listáját átnézték, a quinoa lett a "bűnös" magas lektin tartalma miatt. A lány sokkot kapott, hiszen ezen nőtt fel... Azonban amióta Amerikába költözött nem követte az édesanyja által használt technikát, azt gondolta az valami öregasszonyos szokás...

Az inkák 3 lépésben szabadulnak meg a lektinektől. Áztatják, fermentálják és utána kuktában főzik. Valószínűleg nincsenek vele tisztában konkrétan, hogy a lektineket írtják, hanem az évszázados tapasztalatok szerint cselekednek.

Aliciát meglátogatta az édesanyja, vitt neki ajándékba egy kuktát. Hat hét áztatásos, kuktázós quinoa elkészítés után visszaállt az egészséges állapot a lánynál. Azt gondolom elég elgondolkoztató történet.

Áztatással elindítunk egy folyamatot,

ami erősen csökkenti az adott mag, vagy gabona antitápanyag tartalmát. Nem tűnik el mind, de ahogy olvashattad, nem is kell. A feldolgozott (blansírozott) magokat, fehér rizst nem kell áztatni. Minden többit érdemes. Diót, mandulát, mogyorót, kölest, bulgurt, hajdinát, qinoát, zabpelyhet... 1-1 éjszakára szoktam vízbe tenni. Ha leszűröm, utána jól átöblítem.
A diót, mandulát ez után aszalom, így az értékes enzimeket életben tartom, (aktiválom) de ha nincs türelmed, akkor piríthatod is és már lehet is enni. Mértékkel!! Biztos jártál már úgy, hogy sok dió evés után csípte a szádat valami... na, az volt a fitinsav. Az aktiválással ez a kellemetlenség lecsökken, de nem árt figyelembe venni. Lehet hogy nem kellene annyit enni belőle?

Csodás erjesztés

Fermentáció (a kovászolás is) segít lebontani a számunkra káros anyagokat, sőt emésztést segítő baktériumokkal segítik a szervezetünket. Ha nagyon leegyszerűsítjük, előemésztés történik.
Amihez csak tehetem eszem savanyú káposztát, ezzel segítem az emésztését.
Fel kell vállalnunk a felelősséget. Ha egészséges a bélflóránk, könnyebben megbirkózik a szervezetünk minden problémával. Nyisd le és olvasd tovább!

A rengeteg finomított szénhidrát, és valóban antitápanyag, ami az élelmiszer iparnak köszönhetően ömlik be az emberekbe, egy gyenge, ellenállásra képtelen szervezetet eredményez. A tartósítószerek, szinezékek, állomány- és állagjavítók legalább akkora kárt okoznak, ha nem nagyobbat, mint hogy spenótot és cukkinit eszünk.
Erősítsük a bélflóránkat. Ebben nagy segítségünkre vannak a keresztesvirágúak a káposztafélék, brokkoli, karfiol.
A pro- és prebiotikumok és vitaminok szintén sokat segíthetnek. Talán a legfontosabbak a D és C vitaminok.

Ilyen egyszerűen készíthetsz magadnak te is erjesztett, savanyított káposztát:

Nem mindegy hol tartasz, milyen az egészségi állapotod...

Ha beteg vagy...

Feltétlenül érdemes takarítani a szervezetet, és a lehető legjobban lecsökkenteni minden felesleges betolakodót. Ha a jó és rossz baktériumaink egyensúlyban vannak, a szervezetünk, immunrendszerünk erős, öngyógyító folyamataink segítenek helyre állítani a rendet.

Ha betegségek, gyulladásos folyamatok zajlanak, akkor ne tetézzük a bajt.

Hagyjuk el a gabonákat, finomított szénhidrátokat, tartósított élelmiszereket, magas lektin tartalmú zöldségeket, még sajnos a gyümölcsöket is. Fontos ilyenkor néhány hét, hónap tisztítás (kinek, kinek mennyi) és apránként, egyenként visszavezetés a necces ételekből úgy, hogy figyeljük a testünket, mi történik, milyen jelzéseket ad nekünk.

Ami segít...

Szinte korlátlan mennyiségben ehetünk fermentált zöldségeket, a már említett keresztesvirágúakat, brokkolit, káposztákat, karfiolt... zöld leveles zöldségeket, zellert, salátákat, édesköményt. Jól jönnek a zöldfűszerek, hagymák minden mennyiségben...

Nem bírod megenni ezeket? Fáj a hasad tőlük, felfújnak?

A baj a Te készülékedben van! Gyenge a gyomorsav valószínűleg. Vagy nem rágod meg rendesen... evés közben vizet iszol...

Eleinte engem is puffasztottak, de nem adtam fel. Figyeltem a víz ivásra, nem kevertem bele az étkezésekbe, sok kombuchát (fermentált ital) fogyasztottam és apránként szoktattam a szervezetem ezekhez a zöldekhez. Fontos megérteni, hogy nem a zöldséggel van a baj, hanem a mi emésztőrendszerünk van legyengülve.

Nem fúj fel, de nem a kedvenceid ezeket a zöldségeket?

Kesernyés az ízük és még szagosak is?

Ez vitathatatlan. Lehet finnyáskodni, vagy lehet tenni az egészségünkért... Szinte minden zöldség, zöld levél, aminek kesernyés az íze gyógyír az emésztő rendszerünkre.

Az elkészítésén sok múlik. Az alábbi ötletek segíthetnek:

Ha nem főzzük, hanem sütjük őket teljesen más ízvilággal találkozunk, más lesz az elkészített étel állaga, íze, illata.
Ha mégis főzzük, mondjuk levesnek, ne fedjük le, így kevésbé fog puffasztani.
Használjunk fűszereket, amik segíthetnek az emésztésben. Kömény, fahéj, kurkuma, oregáno, kakukkfű... csili paprika, szójaszósz (fermentált szósz). De ide sorolhatám a jótékony eceteket, (balzsam, alma...) vagy az olívaolajat is. Mindezek feladata nem csak az, hogy nagyobb élvezeti értéke legyen az ételnek, hanem hogy könnyebben meg is tudjuk emészteni azt.

Nincs párja a kiegyensúlyozott étrendnek.

Annyi finomság van körülöttünk, én inkább ezeket részesítem előnyben, mint a feldolgozott, túltenyésztett élelmiszernek látszó tárgyakat. Nyilván, sok mindent megveszek én is a boltokban, de igyekszem a legkevésbé feldolgozottakat használni főzés során és amit csak lehet megtermelek a kertemben.

Kísérletezz!

Ne a kifogásokat keresd, hogy mi miért nem jó, hanem keresd a megoldást.

Érdemes kipróbálni mire, hogyan reagál a szervezetünk. Kreatívkodni a konyhában, kipróbálni új recepteket, bevezetni izgalmas fűszereket.

Azt tapasztaltam, hogy sokszor csak apróságokon múlt, hogy mit szólt a gyomrom az adott ételhez.

Nem könnyű a váltás, a konyhában, főleg ha több évtizedes szokások vannak mögöttünk, de határozottan megéri, nem csak a mi, hanem a családunk érdekében is.

Izgalmas kísérletezést és nagyon jó egészséget kívánok!

M. Edina

Nézz körül, lehet az alábbiak is érdekelhetnek!

Tegyünk együtt egy egészségesebb társadalomért!

Kövess a Facebookon!

Nézz szét a weboldalon

Page updated

Report abuse